A Skót lógófülű cica és a brit rövidszőrű cica

2012.09.06 15:25

A skót lógófülű macska génmutáció eredménye

A mai lógófülűek őse egy skót farmon született 1961-ben. A fehér cica pont úgy nézett ki, mint testvérei, csupán a füle konyult furcsán lefelé, mint később kiderült, egy spontán mutáció eredményeként. A véletlen szerencse úgy hozta, hogy a cica szintén lelógó füllel született kölyke felkeltette egy brit macska tenyésztő érdeklődését, és megindult a fajta tudatos tenyésztése. Nagy-Britanniában a G.C.C.F. 1966-ban ismerte el a skót lógófülűt önálló fajként. Amíg számuk elenyésző volt, tenyésztési programjuk a brit rövidszőrű és nem fajtiszta macskákkal való keresztezésén alapult. De az így született kiscicák fülei inkább gyűröttek voltak, mint lelógóak, ezért megkísérelték két lógófülű keresztezését is a kívánt mutáció megerősítésére. Ám ekkor a tenyésztők egy váratlan problémával találták szemben magukat: az alomban súlyosan mozgássérült utódok jelentek meg. A beteg kiscicák csontjai rövidek voltak, ízületeik megvastagodtak, a csigolyák pedig akár a teljes merevségig is összenőttek. Vagyis a fül porcos elváltozásáért felelős gén más testrészekben súlyos elváltozásokat és fejlődési rendellenességeket okozott. A 70-es évek elején O. Jackson angol kutató felfedezte, hogy a csontkárosulás és a skót lógófülű mutáció közt egyenes kapcsolat létezik. A skót lógófülű macska tenyésztése Európában a brit rövidszőrű macska bevonásával folytatódott. Ez a változat masszívabb nagyobb testű lett, és a fülei is kevésbé hajlanak vissza.

A tenyésztés nehézségei dacára a skót lógófülű macska hihetetlen népszerűségnek örvend. Nem csoda, ez a macskafajta elragadó, nyugodt, barátságos természetű, rengeteg káprázatos színváltozatban, akár hosszú szőrrel is .

Teste közepes méretû, a nõstények valamivel kisebbek a kandúroknál. Szemei nagyok és kifejezõk. A skót lógófülû békés természetû, nem hisztizik, nem agresszív. Jelleme kifinomult, nemes és elegáns. Remekül érzi magát a lakásban és ha a helyzet úgy hozza, kutyákkal is megbarátkozik. Szereti, ha törõdnek vele, de a tolakodást nem kedveli.

Minden lógófülű kiscica egyformán álló fülecskékkel születik. 3-4 hetes korban a macskák fülei lekonyulnak. Végleges formájukat csak idősebb korukra nyerik el. A cicák nagyon mozgékonyak és játékosak.

*Skót lógófülû cica eredete és fajtastandardja*
	Az elsõ lógófülû cicát, Susiet a skóciai Coupar Angus település egyik baromfiudvarán Wiliam Ross lelkipásztor vette észre 1961-ben. Nagyon megtetszett neki a cica, és arra kérte a gazdáját, ha kölyke születik a fehér lógófülû cicának, értesítse õt, mert szeretne egy ilyen aranyos kis "bagolyt". Két év múlva értesítést kapott a tiszteletes, hogy lógófülû kiscicák születtek. Egy nõstény cicát választott magának, akit Snooksnak nevezett el. Még idõben, mert Susiet elütötte egy autó. Késõbb vásárolt mellé egy fehér brit rövidszõrû nõstényt. Ezt a cicát Snooks fiával pároztatta. (Egy lógófülû cicát mindig brit, vagy skót állófülû cicával szabad pároztatni!) Ezzel elindult a skót lógófülû cica tenyésztése.
*Fajtastandard:*
	*Fej:* kerekded formájú, akárcsak a bajuszpárnák. A fej szinte egybeolvad a rövid nyakkal. A kandúroknak jól felismerhetõ, erõteljes állkapcsuk van. *Szem:* széles, nyitott, barátságos tekintet. A szemnek egymástól távol, a széles orr által jól elhatároltan helyezkednek el. A szem színe összhangban van a bunda színével. A kék illetve felemás szemszín a fehér, bicolor és a van szín esetén megengedett. *Orr:* rövid, vonala enyhén ívelt. Ívében a rövid törésvonal (stop) megengedett, de csak akkor, ha az nem kifejezett. *Fülek:* elõre és lefelé hajlanak, "hajtogatottak". Méretük kicsi, a hajlás mértéke jelentõs. A fülek vége lekerekített. *Test:* közepes méretû, kerekded formájú. *Lábak:* viszonylag rövidek, ámde rugalmasak, igen mozgékonyak. A lábfejek formásak, kerekdedek. *Farok:* mérete a közepestõl a hosszúig terjedhet, de mindenképpen arányban kell lennie magával a testtel. Tapintásra rugalmas, vége felé elvékonyodó. *Bunda (rövid szõr esetében):* sûrû, tömött, plüss hatású. Hossza az egészen rövidtõl a közepesen rövidig változhat. Finom tapintású.
*Brit rövidszõrû macska története és jellemzõi*
	A mai Brit cicák õsei az angliai házi macskák legkiválóbb példányai voltak, melyeket a Rómaiak vitték hadjárataik során a szigetországba. Britannia földrajzi elszigeteltségének és hûvösebb éghajlatának köszönhetõen egy európaitól eltérõ homogén, jó ellenálló képességû házi macska populáció alakult ki. Harisson Weir természettudós (és a macskatenyésztés alapító atyja) nevéhez köthetõ a fajta céltudatos, szelektív tenyésztése, melynek alapját ezek a kiváló házi macskák alkották. Kezdetben az egyszínû, közülük is a kék brit macskák élvezték a legnagyobb népszerûséget. A cirmosok között az ezüst cirmosok már az 1870-es években is különös figyelemben részesültek és egészen elképesztõ áron (50 font) cseréltek gazdát. Magyarországon az 1990-es években jelentek meg a brit macskák, közülük is az ezüst cirmos bundájúak. Lásd "Whiskas" cicák. A brit macska erõs, ellenálló szervezetû, kiegyensúlyozott, derûs, bizakodó jellemû. Arányos, harmonikus felépítésû.
*Jellemzõi:*
	*Felépítés:* erõs, izmos testû, egészséget és tenni akarást sugároz. A fej kerek, a szemek nagyok és kerekek, a fülek közepes méretûek, az arc telt. *Színek:* minden színben elfogadott. A szem általában narancssárga vagy mogyorószínû. A sziámi színezetû cicáké csak kék lehet. *Jellem:* könnyen alkalmazkodó, érdeklõdõ, sohasem tolakodó. A gazdáját követi mindenfelé. Érdekli a környezete, könnyen és örömmel tanul. *Ápolása:* A rövid szõr ápolása könnyû, elég hetente egyszer, kétszer átfésülni. Tavasszal és õsszel vedlik, ezért hetente legalább kétszer át kell fésülni. *Életkörülmény:* szereti a nyugodt, rendezett körülményeket, gyerekeket. Más társállatokkal is jól kijön.